Ülsz a pókerasztalnál. Két ásszal a kezedben. Már a flopnál ott pihen a két másik ász az asztalon. Ezt még csak te tudod. Az, hogy ebben a pillanatban milyen gondolat fut át az agyadon, meghatározza, hogy ki vagy te...milyen játszmát játszol. De nem ennél az asztalnál.

Érzed az agyadban, hogy elönti valami kémiai lötyi. Nyert ügyed van. Játszani fogsz velük, mint macska a kisegérrel. Csak arra kell figyelned, hogy ne üljön ki a gúnyos vigyor a pofádra, el ne vörösödj, ne kezdjél babrálni a kártyáiddal. Már nem is az a kérdés, hogy hogyan tudsz legtöbbet kihozni a helyzetből, egyszerűen élvezed, hogy szét fogod szopatni az asztalt.

Ekkor viszont beugrik valami. Hirtelen ismerős a helyzet. Már láttad ezt. Csak akkor te voltál a rossz végén. A gyeplőt nem te tartottad. Hanem a csajod. Feleséged. Ami van.

Otthon teregettél. Vagy valami hasonló faszságot csináltál. Házimunka megosztása, vagy mi. Apádék nem ezt csinálták még, no de most kár ezen agonizálni. És az asszony közben sasolt.

Nála persze magas a mérce. A nagyanyja, anyja az egész lakást csilivilin tartotta. Állítja ő is, hogy ez így van rendjén. Persze a családi boldogásukhoz ez egy jottányit sem tett hozzá, de mégiscsak ezt szokta meg.

Na de vissza oda, hogy sasolt. Várta, hogy elszard. És végre eljött a pillanat, amikor végre kiengedhette a gőzt. Volt egy gyűrődés a pólóján.

És ez az a pillanat, ami ismerős volt. Amikor neked a pókerben négy ászod volt és azt csináltál velük, amit akartál. Csak vártad, vártad a helyeztet, hogy megfordítsd a lapjaidat és kiélvezd a helyzetet. Ahogy most ő is...  

Nála is dolgozott az adrenalin. Kivörösödve jön, hogy ezt se tudod rendesen megcsinálni, te töketlen. Valójában bármit csinálhattál, esélyed sem volt. Gyűlt, gyűlt a méreg, és ez volt az a pillanat, amikor éppen kiengedhette. Addig sem jutott eszébe, hogy ez az ő családi boldogságukat sem szolgálta...

Most persze mondhatja Csipkerózsika, hogy: "Óh ennyit igazán megtehetnél érte, biztosan tényleg gyűrött volt az a póló. Sőt még kondenz csíkos is volt a gatyád. Nem nőttél fel a 21. századi férfiideálhoz te hímsoviniszta! Igazán szükséged lenne egy kis önismeretre."

Ami persze lehet. De az is lehet, hogy anyuci csak játszmázott. Újra és újra.

És ezt  nem a hímsoviniszta mondja, hanem Berne bácsi a pszichológia újságodban...

Az öreg szerint tudod mit kell tenni ilyenkor? Maximálisan korrekten engedni kell ezekben a vitákban és nem belemenni a vitázásba. Áldásom rá, megpróbálom, de szólj, ha van ötleted, hogy ezt hogyan lehet nem csicska módon megtenni. 

Fotó: istockphoto / grinvalds